Az igazgatók szerepei. Furcsa, de ha végig nézzük a KLIK-esedő oktatást, akkor igen változatos, hogy milyen szerepet szánnak az igazgatóknak.

Kezdődött azzal, hogy a hivatalban levő igazgatók pótlékát erősen megnyirbáltak. Elhangzott némi indoklás, hogy az önkormányzati időkben nem volt egységes, sem pedig igazságos a pótlékelosztás. A valódi okra való találgatást mindenkire ráhagyom.

A KLIK-esedés azt is jelentette, hogy minden vezetői feladatkört, amitől az igazgató az intézmény vezetője lehetett, elvont. Gyakorlatilag mint valami közvetítő a KLIK felől, ennyi szerepe maradt. Még krétát sem vetethetett az iskolának, csak, ha azt megpályázta a suli, és a KLIK rábólintott. De arra se találták alkalmasnak az igazgatókat, hogy eldöntsék, hogy kivel szeretnének, és kivel nem, együtt dolgozni. Majd egy a távolban levő személy eldönti, aki lehet, még kívülről se látta az adott iskolát, nemhogy belülről.

Az igazgatók kinevezése is módosult. Ideálisabb körülmények között a nevelőtestület, az összalkalmazottak, és a szülők közösen véleményezték az igazgatók pályázatát, és az alapján dőlt el, hogy kit neveznek ki, hogy melyik jelölt érte el a többség támogatását. Sajnos ez a gyakorlat korábban se feltétlenül érvényesült, az intézményvezető-választás a helyi önkormányzati harcok középpontjában volt. Ilyen szempontból, hogy kikerültek a helyi harcokból az iskolák jó döntés is lehetett volna központosítás.

Volna. Gyakorlatilag azzal, hogy a KLIK kezébe adták a kinevezést, teljesen felesleges színjátékká vált, hogy a helyi szereplők mit mondanak a vezetőjelöltek pályázatára. Hiába ragaszkodott volna a szülői közösség és a nevelőtestület is egy-egy igazgatóhoz, ha az a KLIK-nem tetszett, akkor mást nevezett ki. Gondoljunk a Centenáriumi Általános Iskola vagy a szegedi Tisza-parti Általános Iskola esetére.

Ilyen módszerekkel, szépen megszabadult azoktól a KLIK, akiknek, ha úgy tetszik nem feküdtek. Ezek után hirtelen már lett valamennyi pénz kisebb kiadásokra, mint kréta, papír.

Ezek után, hirtelen visszaemelték az intézményvezetői pótlékokat is, mindezt összpedagógusi bérrendezésnek nevezve. Amikor pedig úgy alakul, hirtelen egyes jogköröket ideig, óráig, ha az éppen kellemetlen a KLIK-nek.

Mindez azt eredményezte, hogy az igazgatónak gyakorlatilag semmilyen megfelelési kényszere nincsen, sem a diákok, sem a szülők, sem a beosztott alkalmazottak felé, hanem egyedül a KLIK elvárásainak kell megfelelnie. Cserben hagyva ezzel a helyi közösséget, akinek létkérdés, hogy a gyerekeik milyen iskolába járatják. Például tud-e úgy vezetni intézményt, hogy ne akarjanak máshova menni a tanárok, szakember hiányt hagyva maguk után? Megoldja-e a felmerülő konfliktusokat, vagy sem?  A baj, hogy jelenleg felelősséget nem kell vállalnia a közösséggel szemben, hiszen egyedül a KLIK-nek tartozik elszámolással.

A megoldás egyszerű lenne, ha az intézményvezetőt ismét a helyi közösségek: a szülők, a diákönkormányzat és az alkalmazottak véleménye együtt számítson. Ez lenne a döntő az iskola vezetőjének a kinevezésében, nem pedig távoli ismeretlen tanker-vezetők basáskodásnak lenne kitéve minden iskola.