Egyes helyzetekre nézve akár még jól is elsülhetett volna a tankerületek létrehozása. Egyrészt kikerült a helyi önkormányzatok politikai harcából az iskola. Másrészt kevéssé függött az intézmény fenntartása a helyi közösség anyagi lehetőségeitől.

Azonban ezt így utólag talán csak részsikernek lehet elkönyvelni. Ráadásul úgy tűnik, hogy bizonyos önkormányzatok jobb gazdái voltak az iskoláknak, mint az állam. Vagy talán, gazdái voltak az iskolának…

Közben a tankerületek lenyúlták azokat az intézményeket, amelyekre korábban az önkormányzatok rengeteg pénzt költöttek. Mostanában ráadásul több esetben az önkormányzatok működtetik megint az iskolákat, mert a tankerület bezárta azokat, és messzi helyekre küldte a kisgyerekeket.

Mi is történt a KLIK létrehozásával? Először is: nekik adták az igazgatók szinte minden munkáltatói jogkörét, és a gazdasági jogköröket is. Olyan személy dönt így az iskola sorsáról, aki lehet, nem is járt az adott intézményben, és fogalma sincsen, hogy mire van szükség ott. Se személyi feltételekben, sem az infrastruktúrában.

Helyette önkényesen döntenek, csak a központból jövő utasításokat végrehajtva. A kommunikáció egyirányú. Ezt meg is mondták az elején. Csak dirigálnak. Az alájuk tartozó intézmények egy dologra számíthatnak a tankerületek vezetőjétől: semmire. Nem képviselik őket vitás kérdésekben, illetve meg se hallgatják az ottani véleményeket. Ezzel jelentősen csorbítják a helyi igényeket, és a gyerekek oktatáshoz való jogának zavartalanságát. Gondoljunk csak a közelmúlt személyi döntéseire.

Kérdés, hogy mit tesz hozzá az oktatáshoz akkor a tankerület. Válasz: semmit. Semmilyen szakmai feladata nincsen. Nem foglalkozik olyanokkal, hogy alkalmas-e az oktatási intézményben valaki arra, hogy gyerekekkel foglalkozzon. Nem foglalkozik azzal, hogy milyen felújítások, eszközök kellenek az iskolában. Pedig ezekről mind dönt, csak hasraütés-szerűen. Hiába jelez bármit az intézmény vezetője.

Gyakorlatilag csak falat képez az oktatás részvevői, mint a szülők, gyerekek, tanárok, oktatást segítők és a kormányzat között. Ez pedig rendkívül károsítja a magyar oktatás helyzetét.

Ebben az esetben a megoldás a tankerületek megszűntetése lenne. Hatalmas mennyiségű pénz szabadulna fel ezzel, amit az oktatásra lehet fordítani. Talán rendezni is lehetne a tárgyi feltételeket belőle, de a bérkérdést is.  Az igazgatók el tudják látni az iskolákban a vezetői feladatot, így a személyi kérdéseket is. Ugyanez igaz az infrastruktúra fejlesztésre is. Gazdasági kérdésekre ott van a Magyar Államkincstár, amelyik 2020-ig kezelte a bérkifizetéseket például. Szakmai ellenőrzésre eddig is létezett az Oktatási Hivatal, amelyik el tudja végezni ezt.

Látszik, hogy a tankerületek felesleges pénznyelők, amelyekre semmi szükség nincsen, cserébe sokba kerül.